Látva a magyarországi zöldtrágyázási tapasztalatokat 2016. évben szántóföldi kísérletet állítottunk be annak érdekében, hogy vizsgálhassuk a direkt vetés hatásait minimális csapadékellátottság mellett. Így esett a választásunk Fejér megyére, azon belül a Zámolyi medencére, ahol igen szélsőséges a csapadékeloszlás. A zöldtrágya keverékeket közvetlenül kalászos kultúra betakarítása után vetették el július elején. A felvételezéseket október elején készítettük.
Méretük:
- a négyzetméterenkénti zöldtömeget (kg/m2),
- növényszámot (db/m2),
- fajonkénti zöldtömeget (kg/m2),
- és szárazanyag tartalmat (%).
A kísérletben résztvevő keverékek az alábbi növényfajokból álltak:
- mustár-olajretek,
- négermag-mustár,
- pohánka-facélia-négermag,
- pohánka-facélia-Moni borsó,
- bíborhere-alexandriai here-facélia-mustár-pohánka-meliorációs retek.
1. A mustár-olajretek párosról nem kaptunk pozitív visszajelzést, mert gyenge volt a kelés (pont abban az időszakban nem kapott elegendő csapadékot a keléshez), illetve a mustár miatt felszaporodtak a repcefénybogarak. Ezért ebből a kísérletből nem tudtunk érdemi felvételezést készíteni. Általánosságban elmondható, hogy a keresztesvirágúak nem alkalmasak júliusi vetésre, mert hamar virágot hoznak és alacsony marad a zöldtömeg.
2. A négermag-mustár keverék már jobb kombinációnak bizonyult, mert a négermag dominált a területen. Ez részben köszönhető a növény éghajlati igényének is, mert kedveli a száraz, meleg mikroklímát.
A négermag (nigermag, feketemag vagy mungó) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, hazánkban kevébé ismert növény. Virágai a hajtások végén fejlődnek, világos sárga színűek. Rövidnappalos növény. Gyökérzete a talaj felső 30-40 cm-ét szövi át. A meleg, mérsékelten száraz és a nagy csapadék ellátottságú területeken is jól termeszthető. Apró magja a csírázáshoz kevés nedvességet igényel, általában 3-5 napon belül csírázik.
A laza és a nehéz agyagos talajokon is szépen fejlődik, az optimális pH 5,5-7,5 között van. Már a korai fagyok hatására elpusztul.
A mustárral kombinált négermag keverék 1,17 kg/m2 zöldtömeget fejlesztett júliustól októberig, amelyből, mint említettük a négermag dominált (99 db növény/m2). 1 m2-en a növényszám 122 db volt. A növényfajonként mért zöldtömeg az alábbiak szerint alakult:
Komponens | Zöldtömeg (kg/m2) |
mustár | 0,6 |
négermag | 0,57 |
Megállapítható, hogy ezt a keveréket szintén nagyobb csíraszámmal érdemes ilyen klimatikus viszonyok mellett vetni, mert jobb borítottságot eredményez. A keverékből első évben hasznosuló szervesanyagtartalmat az alábbi táblázat mutatja be.
Komponens | Zöldtömeg (kg/m2) |
Lebontható |
Lebontható szervesanyag kg/m2-ben |
mustár- négermag |
1,17 | 18 | 0,21 |
Ez azt jelenti, hogy a keverékből 0,21 kg/m2 humuszanyag képződik az első évben, ami kevesebb, mint az állati eredetű szervestrágya, de valamivel több, mint a kalászosok után maradt gyökértrágya, ezért pozitív mérlegnek tekinthető a tápanyag-utánpótlás esetében.
3. A pohánka-facélia-négermag keverék kevesebb zöldhozamot biztosított a vizsgált időszak alatt (július eleje - október eleje), ami számokban kifejezve 0,66 kg/m2 volt. A növényenkénti megoszlás az alábbiak szerint alakult:
Komponens | növény (db/m2) |
pohánka | 14 |
facélia | 50 |
négermag | 92 |

A zöldtömeget főként négermaggal lehetne jobban növelni, ami megváltoztathatná a jelenlegi növényenkénti zöldtömeg mennyiséget:
Komponens | zöldtömeg (kg/m2) |
pohánka | 0,08 |
facélia | 0,03 |
négermag | 0,55 |
A teljesség kedvéért el kell mondani, hogy ez a keverék korábbi bedolgozási időt igényel, mivel a július elején vetett pohánka szeptember végére magot érlel és elszárad. Szeptember elején még nagyobb zöldtömeget mértünk volna a pohánka esetében.
Komponens | Zöldtömeg (kg/m2) |
Lebontható szervesanyag %-ban |
Lebontható szervesanyag kg/m2-ben |
pohánka-facélia- négermag |
0,66 | 23 | 0,15 |
Tehát ebből a keverékből 0,15 kg/m2 humuszanyag képződik, amely javítja a talaj szén-nitrogén arányát és a vegetációs idő alatt védi a talajt a kiszáradástól.
4. A pohánka-facélia-Moni borsó keverék 0,5 kg/m2 zöldhozamot biztosított.
A növényborítottság sokkal jobb volt, mint az eddig felvételezett területeken. A növényenkénti eloszlás a következőképpen alakult:
Komponens | növény (db/m2) |
pohánka | 5 |
facélia | 125 |
négermag | 6 |
Ez összesen 136 db növény/m2. A zöldhozam növényenkénti mennyisége mégsem volt kimagasló:
Komponens | zöldtömeg (kg/m2) |
pohánka | 0,04 |
facélia | 0,36 |
Moni borsó | 0,1 |

A Moni borsót hazánkban szintén kevesen ismerik. Ez egy alacsony termetű, keskeny levelekkel rendelkező pillangós növény, amelyet nem a zöldhozamáért, hanem az igen nagy nitrogén megkötő képessége (~150 kg/ha) miatt alkalmaznak. Négyzetméterenként elegendő 5-6 darab növény. Nem tartozik a támogatott növények közé és takarmányként sem alkalmazható, mert igen nagy mennyiségben tartalmaz neurotoxinokat, amelyek azonban a levéltetvek ellen védik a növényt. Mégis érdemes a keverékekben ezt a növényt alkalmazni, mert fokozza a szén-nitrogén arányt a talajban, ezzel is javítva a talaj vízháztartását, ami a szárazabb területeken igen meghatározó szempont.
A zöldtrágyanövények pozitív hatását még arid viszonyok között is megtaláltuk a felvételezés folyamán. Ilyen volt a facélia gyökereinél kialakult micélium telep, amely segíti a talajban élő hasznos szervezetek felszaporodását, ezzel is hozzájárulva az elhalt növényi- és állati részek lebontásához, humusszá alakításához. Ahol kialakultak a micélium telepek, ott nem észleltünk gyomokat sem.
Komponens | Zöldtömeg (kg/m2) |
Lebontható szervesanyag %-ban |
Lebontható szervesanyag kg/m2-ben |
pohánka-facélia- Moni borsó |
0,50 | 23 | 0,12 |
Ebből a keverékből 0,12 kg/m2 humuszanyag képződik, amely javítja a talaj szerkezetét, ellátottságát, vízháztartását, valamint a levegő-víz-szervesanyag arányát.
5. A bíborher-ealexandriai here-facélia-mustár-pohánka-meliorációs retek keverék zöldhozama volt a legkimagaslóbb (0,95 kg/m2) az összehasonlító vizsgálatok alapján. Ez részben köszönhető a több fajta összetételének, de sokban járult hozzá a meliorációs retek, melynek nem csak lombja, hanem gyökere is jelentős. A keverék az alábbi mennyiségek szerint alakult:
Komponens | növény (db/m2) |
bíborhere | 24 |
alexandriai here | 2 |
facélia | 35 |
mustár | 15 |
pohánka | 15 |
meliorációs retek | 2 |
Összesen 93 db/m2 növényt felvételeztünk, mely első ránézésre kevésnek mondható, de mint ahogy fent is említettük a zöldtömege kimagasló volt (0,95 kg/m2).
Ennek a keveréknek a plusz pozitív hatását a bíborhere és a meliorációs retek biztosítja. A bíborhere áttelel, így, ha nem szántják le télen, akkor tavasszal borítja a talajt, védve a kiszáradástól. Mind emellett, pillangós révén nitrogént köt meg, és az ásványi anyagokkal egyetemben a felső, művelt rétegben tartja az utóvetemény számára.
A növényenkénti zöldtömeg az alábbiak szerint alakult:
Komponens | zöldtömeg (kg/m2) |
bíborhere | 0,079 |
alexandriai here | 0,03 |
facélia | 0,056 |
mustár | 0,583 |
pohánka | 0,190 |
meliorációs retek | 0,039 |
A meliorációs retek rendkívül gazdag szénhidrátokban, amely segíti a talajban található mikroorganizmusok felszaporodását, karógyökerével lazítja a talaj 0-30 cm-es rétegét és segíti a csapadék hasznosulását. Sokan félnek a mélyen gyökerező növényektől, pedig jól látható, hogy szárazabb körülmények között nem fejlesztenek olyan mélyre hatoló karógyökeret, azonban bomlásuk folyamán a testből felszabaduló növényi nedvek és egyéb szénhidrátok pozitív hatást fejtenek ki az utóveteményre és a talajéletre.
Komponens | Zöldtömeg (kg/m2) |
Lebontható szervesanyag %-ban |
Lebontható szervesanyag kg/m2-ben |
pohánka-facélia- Moni borsó |
0,95 | 22 | 0,21 |
Ez a keverék 0,21 kg/m2 humuszanyaggal járul hozzá a talajélet javításához és gazdagításához.
Kísérletünkből jól látszik, hogy fontos, sőt kiemelt szempont a zöldítés és a zöldtrágyázás tekintetében is a mikroklíma, a talajadottság és a vetés ideje.
A szárazabb klímájú területeken számolni kell az esetleges csapadékhiánnyal, amely tőszám csökkenést okozhat, így nem érhető el 100%-an a megfelelő borítottság az adott területen. Ebből adódik, hogy ilyen körülmények közé nem minden keverék alkalmas, mert például az az elvárás, hogy elnyomja a gyomokat, vagy összefüggően borítsa a talajfelszínt - védve azt az eróziótól és kiszáradástól - nem fog megvalósulni.
Eredményeink alapján száraz klímájú területekre pohánka, négermag, facélia és mustár tartalmú keverékeket ajánlott leginkább vetni magasabb vetőmagnormával, amely biztosítja a tápanyagok művelt rétegben való tartását, a talaj takarását és a szántóföldről lehordott növényi részek szervesanyag utánpótlását. Az időben bedolgozott zöldtrágyát az utóvetemény meghálálja.
Összegzés:
Ezen ismeretek alapján állítottuk össze a Lajtamag Kft. Zöld víz nevű új keverékét. Összetételének (pohánka, facélia, négermag, bíborhere) köszönhetően a Zöld víz jól alkalmazható szárazabb klímájú területeken is, ahol a júliusi másodvetés biztonságosabb. A keverék bedolgozása korán, már szeptemberben megtörténhet és utána őszi gabona is vethető.
Elsőként a pohánka és a négermag kel ki a keverékben, a facélia jó talajtakarást, a bíborhere a nitrogén megkötését biztosítja. A pohánka kiváló kiegészítője a keverék többi komponensével. A négermag gyors fejlődésű lágyszárú növény, amely csak augusztus második felétől kezd virágozni, így magot nem képez. A négermag és a pohánka fagyérzékeny növények (a négermag 5oC alatt elfagy), ezért a zöldtrágya bedolgozását az őszi hidegek megérkezése előtt javasolt elvégezni.
Írta: Nagy Nikoletta Edit és Dr. Aranyi Nikolett Réka – Lajtamag Kft.