Zöldtrágya keverékek alkalmazása arid klímán

Látva a magyarországi zöldtrágyázási tapasztalatokat 2016. évben szántóföldi kísérletet állítottunk be annak érdekében, hogy vizsgálhassuk a direkt vetés hatásait minimális csapadékellátottság mellett. Így esett a választásunk Fejér megyére, azon belül a Zámolyi medencére, ahol igen szélsőséges a csapadékeloszlás. A zöldtrágya keverékeket közvetlenül kalászos kultúra betakarítása után vetették el július elején. A felvételezéseket október elején készítettük.

Méretük:

• a négyzetméterenkénti zöldtömeget (kg/m²),
• növényszámot (db/m²),
• fajonkénti zöldtömeget (kg/m²),
• és szárazanyag tartalmat (%).

A kísérletben résztvevő keverékek az alábbi növényfajokból álltak:

1. mustár-olajretek,
2. négermag-mustár,
3. pohánka-facélia-négermag,
4. pohánka-facélia-Moni borsó,
5. bíborhere-alexandriai here-facélia-mustár-pohánka-meliorációs retek.
   
   

1.    A mustár-olajretek párosról nem kaptunk pozitív visszajelzést, mert gyenge volt a kelés (pont abban az időszakban nem kapott elegendő csapadékot a keléshez), illetve a mustár miatt felszaporodtak a repcefénybogarak. Ezért ebből a kísérletből nem tudtunk érdemi felvételezést készíteni. Általánosságban elmondható, hogy a keresztesvirágúak nem alkalmasak júliusi vetésre, mert hamar virágot hoznak és alacsony marad a zöldtömeg.

2.    A négermag-mustár keverék már jobb kombinációnak bizonyult, mert a négermag dominált a területen. Ez részben köszönhető a növény éghajlati igényének is, mert kedveli a száraz, meleg mikroklímát.

A négermag (nigermag, feketemag vagy mungó) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, hazánkban kevébé ismert növény. Virágai a hajtások végén fejlődnek, világos sárga színűek. Rövidnappalos növény. Gyökérzete a talaj felső 30-40 cm-ét szövi át. A meleg, mérsékelten száraz és a nagy csapadék ellátottságú területeken is jól termeszthető. Apró magja a csírázáshoz kevés nedvességet igényel, általában 3-5 napon belül csírázik.

A laza és a nehéz agyagos talajokon is szépen fejlődik, az optimális pH 5,5-7,5 között van. Már a korai fagyok hatására elpusztul.

A mustárral kombinált négermag keverék 1,17 kg/m² zöldtömeget fejlesztett júliustól októberig, amelyből, mint említettük a négermag dominált (99 db növény/m²). 1 m2-en a növényszám 122 db volt. A növényfajonként mért zöldtömeg az alábbiak szerint alakult:

Megállapítható, hogy ezt a keveréket szintén nagyobb csíraszámmal érdemes ilyen klimatikus viszonyok mellett vetni, mert jobb borítottságot eredményez. A keverékből első évben hasznosuló szervesanyagtartalmat az alábbi táblázat mutatja be.

Ez azt jelenti, hogy a keverékből 0,21 kg/m² humuszanyag képződik az első évben, ami kevesebb, mint az állati eredetű szervestrágya, de valamivel több, mint a kalászosok után maradt gyökértrágya, ezért pozitív mérlegnek tekinthető a tápanyag-utánpótlás esetében.

3.    A pohánka-facélia-négermag keverék kevesebb zöldhozamot biztosított a vizsgált időszak alatt (július eleje - október eleje), ami számokban kifejezve 0,66 kg/m² volt. A növényenkénti megoszlás az alábbiak szerint alakult:

Jól látható, hogy arid körülmények között a pohánka és négermag kelése és fejlődése volt a legjobb. Összesen 156 db növényt felvételeztünk, de ennél a keveréknél is ajánlott egy magasabb csíraszámmal való vetés. A facélia a csapadék hiánya miatt jóval kisebb bundát növesztett, mint Győr-Moson-Sopron megyében, azonban a négermag igen jól fejlődött.

A zöldtömeget főként négermaggal lehetne jobban növelni, ami megváltoztathatná a jelenlegi növényenkénti zöldtömeg mennyiséget:

Tehát ebből a keverékből 0,15 kg/m² humuszanyag képződik, amely javítja a talaj szén-nitrogén arányát és a vegetációs idő alatt védi a talajt a kiszáradástól.

4.    A pohánka-facélia-Moni borsó keverék 0,5 kg/m² zöldhozamot biztosított.

A növényborítottság sokkal jobb volt, mint az eddig felvételezett területeken. A növényenkénti eloszlás a következőképpen alakult:

Ez összesen 136 db növény/m². A zöldhozam növényenkénti mennyisége mégsem volt kimagasló:

Látható, hogy nagyobb zöldtömeget itt a facéliával lehetett elérni, részben a pohánka fent leírt viselkedése miatt. A facélia ezen a kísérleti területen is alacsonyabb volt és kevesebb bundával rendelkezett, mint Győr-Moson-Sopron megyében, de jobban borította a talajt, mint az előző keverék (pohánka-facélia-négermag), amelyben a facélia nem fejlődött rendesen.

A Moni borsót hazánkban szintén kevesen ismerik. Ez egy alacsony termetű, keskeny levelekkel rendelkező pillangós növény, amelyet nem a zöldhozamáért, hanem az igen nagy nitrogén megkötő képessége (~150 kg/ha) miatt alkalmaznak. Négyzetméterenként elegendő 5-6 darab növény. Nem tartozik a támogatott növények közé és takarmányként sem alkalmazható, mert igen nagy mennyiségben tartalmaz neurotoxinokat, amelyek azonban a levéltetvek ellen védik a növényt. Mégis érdemes a keverékekben ezt a növényt alkalmazni, mert fokozza a szén-nitrogén arányt a talajban, ezzel is javítva a talaj vízháztartását, ami a szárazabb területeken igen meghatározó szempont.

A zöldtrágyanövények pozitív hatását még arid viszonyok között is megtaláltuk a felvételezés folyamán. Ilyen volt a facélia gyökereinél kialakult micélium telep, amely segíti a talajban élő hasznos szervezetek felszaporodását, ezzel is hozzájárulva az elhalt növényi- és állati részek lebontásához, humusszá alakításához. Ahol kialakultak a micélium telepek, ott nem észleltünk gyomokat sem.

Ebből a keverékből 0,12 kg/m2 humuszanyag képződik, amely javítja a talaj szerkezetét, ellátottságát, vízháztartását, valamint a levegő-víz-szervesanyag arányát.

5.    A bíborher-ealexandriai here-facélia-mustár-pohánka-meliorációs retek keverék zöldhozama volt a legkimagaslóbb (0,95 kg/m2) az összehasonlító vizsgálatok alapján. Ez részben köszönhető a több fajta összetételének, de sokban járult hozzá a meliorációs retek, melynek nem csak lombja, hanem gyökere is jelentős. A keverék az alábbi mennyiségek szerint alakult:

Összesen 93 db/m² növényt felvételeztünk, mely első ránézésre kevésnek mondható, de mint ahogy fent is említettük a zöldtömege kimagasló volt (0,95 kg/m²).
Ennek a keveréknek a plusz pozitív hatását a bíborhere és a meliorációs retek biztosítja. A bíborhere áttelel, így, ha nem szántják le télen, akkor tavasszal borítja a talajt, védve a kiszáradástól. Mind emellett, pillangós révén nitrogént köt meg, és az ásványi anyagokkal egyetemben a felső, művelt rétegben tartja az utóvetemény számára.
A növényenkénti zöldtömeg az alábbiak szerint alakult:

A meliorációs retek rendkívül gazdag szénhidrátokban, amely segíti a talajban található mikroorganizmusok felszaporodását, karógyökerével lazítja a talaj 0-30 cm-es rétegét és segíti a csapadék hasznosulását. Sokan félnek a mélyen gyökerező növényektől, pedig jól látható, hogy szárazabb körülmények között nem fejlesztenek olyan mélyre hatoló karógyökeret, azonban bomlásuk folyamán a testből felszabaduló növényi nedvek és egyéb szénhidrátok pozitív hatást fejtenek ki az utóveteményre és a talajéletre.

Ez a keverék 0,21 kg/m² humuszanyaggal járul hozzá a talajélet javításához és gazdagításához.

Kísérletünkből jól látszik, hogy fontos, sőt kiemelt szempont a zöldítés és a zöldtrágyázás tekintetében is a mikroklíma, a talajadottság és a vetés ideje.

A szárazabb klímájú területeken számolni kell az esetleges csapadékhiánnyal, amely tőszám csökkenést okozhat, így nem érhető el 100%-an a megfelelő borítottság az adott területen. Ebből adódik, hogy ilyen körülmények közé nem minden keverék alkalmas, mert például az az elvárás, hogy elnyomja a gyomokat, vagy összefüggően borítsa a talajfelszínt - védve azt az eróziótól és kiszáradástól - nem fog megvalósulni.
Eredményeink alapján száraz klímájú területekre pohánka, négermag, facélia és mustár tartalmú keverékeket ajánlott leginkább vetni magasabb vetőmagnormával, amely biztosítja a tápanyagok művelt rétegben való tartását, a talaj takarását és a szántóföldről lehordott növényi részek szervesanyag utánpótlását. Az időben bedolgozott zöldtrágyát az utóvetemény meghálálja.

Összegzés:

Ezen ismeretek alapján állítottuk össze a Lajtamag Kft. Zöld víz nevű új keverékét. Összetételének (pohánka, facélia, négermag, bíborhere) köszönhetően a Zöld víz jól alkalmazható szárazabb klímájú területeken is, ahol a júliusi másodvetés biztonságosabb. A keverék bedolgozása korán, már szeptemberben megtörténhet és utána őszi gabona is vethető.

Elsőként a pohánka és a négermag kel ki a keverékben, a facélia jó talajtakarást, a bíborhere a nitrogén megkötését biztosítja. A pohánka kiváló kiegészítője a keverék többi komponensével. A négermag gyors fejlődésű lágyszárú növény, amely csak augusztus második felétől kezd virágozni, így magot nem képez. A négermag és a pohánka fagyérzékeny növények (a négermag 5^oC alatt elfagy), ezért a zöldtrágya bedolgozását az őszi hidegek megérkezése előtt javasolt elvégezni.

Írta: Nagy Nikoletta Edit és Dr. Aranyi Nikolett Réka – Lajtamag Kft.