A pneumatikus vetőgépet eltömítette a mag felületéről lepergő tőzeges oltóport. Van olyan magfelület kezelési módszer, amely nem okoz ilyen problémát?
A szója a Bradyrhizobium japonicum baktériumokkal szimbiózist alkot, amelynek eredményeként a légköri nitrogén megkötésére és a növény számára szükséges nitrogént biztosító gyökérgümők jönnek létre. A szója sikeres termesztésének és pozitív elővetemény hatásának biztosítása érdekében a szója vetőmagot oltani kell. Az oltásnak legfőképp ott van jelentősége, ahol még nem termeltek szóját. A Bradyrhizobium japonicum évekig életképes marad a talajban, de a gyors gümőképződés érdekében célszerű frissíteni az oltást. Az oltással a termés 15 50 %-kal, a zöldtermés 10 15 %-kal, a nyersfehérje tartalom 1 3 %-kal növekedhet.
A talaj oltására többféle hatékony módszer is rendelkezésre áll. Hagyományosnak tekinthető módszer a vetéssel egy menetben kijuttatandó tőzeges oltópor használata. Azonban ez a módszer nem minden vetőgép esetében alkalmazható.
Ilyen esetekben megoldást jelent a különböző technológiákkal a mag felületére felvitt oltóanyag. A baktérium felvitele a mag felületére történhet nedves csávázással, vagy egy speciális, un. rámelegítéses technológiával (NPPL). Ennek a módszernek az előnye, hogy a szója csírázása során az oltóanyag közvetlen kapcsolatba kerül a gyökérnyakkal, ahol a baktérium kialakíthatja a szimbiózist. Mindemellett az oltóanyag felvitelével egy menetben a csírakori betegségek megelőzése érdekében csávázhatóak is a magok.
Bármelyik oltási módot is választjuk, a sikeres oltás érdekében figyelni kell rá, hogy az oltóanyagot, vagy a beoltott vetőmagot nem szabad közvetlen napsütésnek, vagy forróságnak kitenni, valamint a vetőgépet sem szabad a napon melegedni hagyni.
dr. Bárány Sándor, Mándi Lajosné dr., Fülöpné Kuszák Katalin, Aranyi Nikolett
