fejlec logo magyar    english   

Meliorációs retek alkalmazása másodvetésben

Napjainkban egyre jobban „porosodnak” a földek a helytelen műveléstől. Több gazdálkodó tér át a „hagyományos” technológiáról a no-tillage művelésre, de kevesen vannak azok, akik helyesen hajtják végre annak metodikáját. A no-tillage nem azt jelenti, hogy nem műveljük a szántóterületet, hanem olyan vetésforgót alkalmazunk, mely élénkíti és kedvez a talajban található mikroorganizmusoknak, valamint nem rontja tovább a művelt réteg szerkezetét.

Igen sok leírás található a zöldtrágya növények talaj javító hatásairól, mely szintén csak akkor érvényesül, ha nem bagatelizáljuk el a másodvetés jelentőségét. Kevesen emlékeznek egy idő után arra, hogy a talaj helyes levegő-víz-ásvány és szerves anyag tartalma: 25% -25%- 45%- 5%. Csekély számnak tűnik az 5 %, a többi értékhez képest, de ha belegondolunk, hogy a leforgatott zöldtrágya mennyiség, vagy kukorica-, esetleg kalászos szármaradvány maximum 25-30%-a hasznosul és az a mennyiség is csak 1-2 év múlva kezdi kifejteni jótékony hatását, tehát érezhető a folyamat lassúsága. Sok gazdálkodó alkalmaz ehhez a folyamathoz szárbontó baktériumokat, de el kell fogadnunk, azt a tényt, hogy amit kijuttatunk az adott évben, az nem a következő év tavaszán fog érvényesülni, hanem jobb esetben a rákövetkező évben, de inkább 3-5 év múlva.

Másik nagy probléma, hogy a csapadék egyre koncentráltabban érkezik, igen nagy mennyiségben. Ez a szerves anyag képződésnek nem kedvez, mert a folyamatban részt vevő baktériumoknak nem minden esetben teremt ideális körülményeket. Amennyiben talajunk tömör, rosszul művelt, felborul a vízgazdálkodása és nem tudja befogadni és tárolni a hirtelen lehullott csapadékot.

A meliorációs retek (Raphanus sativus longipinnatus) alkalmazásával nem csodát teszünk, de javíthatjuk a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását és a talaj mikro- makro faunáját, ha tartósan alkalmazzuk. A hosszú jégcsap / meliorációs retek nem csak zöldtrágyaként, de vad eleségként is felhasználható. Magas cukor tartalma az elfagyás után biztosít szénhidrát forrást a hasznos mikroorganizmusok számára, melyek a bontó és raktározó folyamatokban vesznek részt. Hazánkban is több fajta talajlazító meliorációs retek van forgalomban, melyek növekedési erélyben és zöldtömegben nem vagy csak részben különböznek egymástól. A több tíz éves nemesítői munkáknak köszönhetően a retektest nagyságában van eltérés, melynek jelentősége a talaj lazításában és az eketalp áttörésében van.

Előfordul azonban, hogy a kívánt hatást az első évben nem érjük el, mert annyira tömörödött a talajunk c.a. 30-40 cm mélyen, hogy a retek nem tudja „átfúrni” az adott réteget, de amennyiben nem hagyunk fel vele a következő években, úgy egyre jobban kifejti hatását. A rövid vegetációs periódusának köszönhetően, jól illeszthető másodvetésként, két kultúra közé. Már 60 nap alatt c.a. 50-90 cm nagyságú retek testek mérhetők az adott területen, amennyiben nem túl száraz az évjárat. Csapadék hiányában előfordulhat, hogy a retektestek csak 15-20 cm nagyságúak lesznek és hozzá egy 25-30 cm-es lombozat társul. A jótékony raktározó képessége azonban még ilyenkor sem veszik el.

Hazai körülmények között cégünk is tesztelte a meliorációs retek talajlazító hatását. Több komponenssel keverve két helyszínen került elvetésre, illetve egy komponenssel keverve egy helyszínen vizsgáltuk. A több komponensből álló keverék az alábbi volt:

bíborhere – alexandriai here – facélia – mustár – pohánka – meliorációs retek.

bíborhere – meliorációs retek.

A kísérleti területek: Zámoly (Fejér megye) és Püski (Győr-Moson-Sopron megye) voltak.

Zámolyon a vetés közvetlen a kalászos elővetemény betakarítása után (2016. július elején) valósult meg, míg Püskin a kalászos elővetemény betakarítása után (2016. július közepe) és egy hónappal később (2016. augusztus közepe) került elvetésre. A július igen száraznak bizonyult 2016-ban, ezért a kelés is igen vontatott volt Zámolyon és Püskin is. A kései vetés (2016. augusztus közepe) Püskin jobbnak bizonyult, mert egy hideg front hatására, csapadékosabb hét biztosította a keléshez szükséges csapadékmennyiséget.

A keverékeket egészen október közepéig mindkét területen fent hagytuk. Zámolyban 2016. október 11-én végeztük a felvételezést. A meliorációs retek mérete jóval a várt alatt alakult, mert 10-20 cm-es retektesteket mértünk és zöldtömege 38.952 g volt (1.kép). Püskin 2016. október 13-án végeztük a korai (július közepi) vetés felvételezését. Jóval nagyobb 20-30 cm-es retektesteket és 399,539 g zöldtömeget mértünk (2.kép). A kései vetés felvételezését október 18-án végeztük és 20-25 cm-es retektesteket, illetve 231,168 g zöldtömeget mértünk (3. kép).

1. kép - Zámolyi felvételezés
melioracios retek 1
2. kép – Püski- korai vetés felvételezése
melioracios retek 2

 

3. kép – Püski- kései vetés felvételezése
melioracios retek 3

 



Zámolyban bedolgozásra került a meliorációs retek még az ősz folyamán, míg Püskin a területen maradt egészen kora tavaszig. A meghagyott meliorációs retek a tél folyamán elfagyott és tavaszra elrothadt (4. kép). A bomlás során megtalálhatóak voltak a külföldi szakirodalomban is feltüntetett lyukak a talajban (5. kép). Bíborherével társítva, még tavasszal is jól borította a talajt. Bedolgozása tárcsával történt (6. kép).

4. kép – A talajborítottsága kora tavasszal, Püski, 2017.
melioracios retek 4
5. kép – A talajban képződött lyukak, Püski, 2017.
melioracios retek 5

 

6. kép - Meliorációs retek bedolgozása
melioracios retek 6

A kísérlet 2017-ben tovább folytatódik utóvetemény vizsgálattal.

arlista

Zöldítés kalkulátor

Zöldítés és jogszabályok

GAZDALKODOI KEZIKONYV

  Impresszum © 2017 LAJTAMAG Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁSZF  
Cím: 9246 Mosonudvar, Bereki u.1. ● Telefon: +36 96 578 280  ● Fax: +36 96 578 288 ● e-mail: info@lajtamag.hufacebookyoutubeinstagram

Jogi nyilatkozat