fejlec logo magyar    english   

Szójamag és talaj oltása - Mennyire növeli a hozamot?

Sokat hallunk róla, hogy a sikeres szójatermesztés kulcsa a talaj vagy a vetőmag oltása. De mégis melyik? Oltóanyagból pedig többféle van, ezek árban és hatékonyságban sem egyformán működnek.

Egyesek a magyar oltóanyag ra, mások a német minőségre esküsznek. De hogy mérlegen is igazolható a különbség az oltott és kezeletlen szója között, az bizonyára igaz, hiszen a gazdák többsége rákapott a szója oltására. Főként, amióta ez a technológia egyszerűbb lett. A betonkeverős szójaoltás már a múlté, és a vetőgépet eltömítő - a vetéssel egy menetben kijuttatandó - tőzeges oltóporok is eltűntek. Hódítanak a folyékony készítmények, ezeket többnyire már maga a vetőmag-forgalmazó viszi fel a szaporítóanyagra.

A szemüknek hisznek

szojamag es talaj oltasa 1Több mint száz éve ismert a pillangós virágú növényekkel szimbiózisra képes Rhizobium baktériumok nitrogénkötő képessége. A hazánkban nem őshonos szója esetén a vele szimbiózist kialakító Bradyrhizobium japonicum hiányzik a talajokból, vagy – ha már korábban termesztettek ott szóját – kis egyedszámban van jelen. Tehát ha eredményesen kívánjuk termelni ezt a haszonnövényt, akkor az oltást ajánlott elvégezni – hangzik Mándi Lajosné növénynemesítő tanácsa. Bárány Sándor, aki az Agroméda Kft. vezetőjeként integrációban termel szójavetőmagot több száz hektáron, csak megerősíteni tudja a kutatónő szavait. Persze magukról az oltóanyagokról is van véleménye.

„Legegyszerűbb a magra rávinni az anyagot, ennek igazán korszerű formája a szuszpenzió. Ebből 1-3 dl is elég egy tonna vetőmaghoz, a költsége hektáronként 2-7 ezer forint. A készítmény ára tapasztalatom szerint jobban függ a gyártótól, mint a tényleges használhatóságtól” – fogalmaz kritikusan. Egy borsodi szójatermelő azonban vitatkozik ezzel. Szerinte mérlegen is látható a különbség a drága készítmény és a fele annyiba kerülő változat hatékonysága között. A gazdaságban korábban nedvesített magra vitték fel az oltóport csávázó géppel, de most örömmel veszi, hogy már nem neki kell ezzel bíbelődnie.

Nemcsak a kényelmi szempontok miatt szoktak rá a gazdák a készre oltott vetőmagra. „Észrevettem, hogy ha két éven belül ugyanoda visszakerült a szója, jobban termett, mintha 4–5 év volt a kihagyás. Ez szerintem a talajban nagyobb számban jelenlévő rizóbiumoknak köszönhető. Úgyhogy most már akkor is oltott magot vetek, ha sokadszorra kap az adott tábla szóját.” A Szalonna térségében termelő gazda arról még nem hallott, hogy a talajt is lehetne kezelni a szójával szimbiotikus kapcsolatba lépő baktériumfajjal. Bárány Sándor viszont igen, de véleménye szerint ennek csak a magoltással együtt van értelme. Akkor viszont tényleg csak egy olcsóbb készítmény fér bele a büdzsébe.

A gazdák többsége hajlamos az ár alapján dönteni, holott fontosabb lenne megnézni, milyen a készítmény csíraszáma, és hányféle törzset tartalmaz. A többféle baktérium jelenléte azért előnyösebb, mert azok között biztosabban lesz olyan, amelyik az adott viszonyok között életképes és hatékonynak bizonyul - hívja fel a figyelmet Biró Borbála, aki a talajmikrobák és a talajoltások elismert szakértője. Ami pedig az eredményt illeti: hazai, kontrollált körülmények között végzett kísérletek tanúsága szerint a hozam 10-15 százalékkal, a fehérjetartalomban pedig 3,5-4 százalékkal nő az oltás hatására. Ebből az üzemi gyakorlatban 6-8 százalékos termésnövekedés tapasztalható, mivel ilyenkor a termesztés körülményei messze nem olyan ideálisak.

Hol működik?

szojamag es talaj oltasa 2

A Rhizobium-fajokról általánosságban elmondható, hogy a semleges (pH 7), illetve az enyhén savas (pH 6–7) kémhatást kedvelik. Ugyanis 5 alatti pH értéknél a savanyúság már meggátolja a szimbiózis kialakulását. Tehát a kezdeti fázisban nem tud létrejönni a kapcsolat a baktérium és a hajszálgyökerek között, így a gümőképződés elmarad. A talaj szélsőséges kémhatása a tápanyagok hozzáférhetőségének, felvehetőségének korlátozásával közvetetten is lerontja a gümőképződést – int Mándi Lajosné, majd folytatja a többi környezeti tényező hatásával.

A magas talajhőmérséklet a növények gyökérzónájában erősen gátolja a pillangósok gyökerének Rhizobium általi infekcióját – magyarán a gümőképződést. Akadályozza továbbá magát az N₂-megkötést a már létező gümőknél. A szójánál ez az érték 35–40 Celsius fok közé esik. Morzsalékos szerkezetű talajban a Rhizobium fajok hőtűrése (túlélési aránya) jobb, mint a nem morzsalékosban. Ezért is van kiemelten fontos szerepe a talaj-előkészítésnek és a sorközművelésnek.

A termőréteg nedvességtartalma kihat a gümőképződésre és a nitrogénkötő képességre is. Míg az enyhe vízhiány csak a gümőszám csökkenésével jár, addig a közepes és szélsőséges vízhiány erre a mutatóra és a gümőtömegre is negatívan hat. Így száraz talajon kevésbé hatékony a nitrogénkötés. A vízhiány sokkal károsabb hatású a vegetáció idején, mint a reprodukciós szakaszban. Nedves talajokban a Rhizobium fajok hőtűrése is magasabb (így az öntözés szerepe jelentős).

Baktériumok a szója szolgálatában

A pillangós növények a Rhizobiales baktérium rend tagjaival gyökéren keresztül szimbiotikus kapcsolatot képesek létesíteni. Ennek eredménye, hogy képessé válnak a légköri nitrogén megkötésére. A szója szimbiontája a Bradyrhizobium japonicum faj, ami a hazai talajokban csak kis számban van jelen, nekünk kell biztosítanunk a szója számára. Ezt a célt szolgálja a vetőmag oltása. Ez az oltás elenyésző nagyságú, néhány ezer forintos befektetés, ami képes akár 20-szoros megtérüléssel megajándékozni befektetőjét. A megfelelő oltással nagy a valószínűsége annak, hogy szójaállományunk gyökérzetén működő gümők képződjenek. Az ilyen állományok a gümő nélküli állományokhoz képest termésátlagok tekintetében 1–1,5 t/ha mértékű versenyelőnyben vannak, termésük fehérjetartalma is jelentősen magasabb. A gümőképződést abiotikus (élettelen) és biotikus (élő) tényezők is befolyásolják. Utóbbiak közül a legfontosabb maga az oltóanyag, ez olyan fajon belüli törzseket tartalmaz, amelyek az abiotikus tényezők vonatkozásában nagyobb tűrőképességűek, és emellett nitrogénmegkötő képesség szempontjából magas teljesítménnyel dolgoznak. Ilyenek a szegedi Gabonakutató által használt HiCoat® és HiCoat® Super készítmények is. A növénynemesítő intézet a szójavetőmagokat most ezzel a korszerű oltóanyaggal ellátva, „készre szerelve” biztosítja a termelők részére.

Befolyásolhatjuk

Bár a talaj tápanyag-ellátottsága adottság, mesterséges pótlással sokat alakíthatunk rajta. Ám ha a humusztartalom nem éri el az 1,8 százalékot, inkább ne erőltessük ezt a növényt. Az irodalmi adatok a gümők nitrogénkötési hatékonysága szempontjából a makro- és mezoelemek közül kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kalciumnak és foszfornak. Stresszhatás esetén ezekből különösen sokat igényelnek a Rhizobiumok. A mikroelemek közül pedig - a kutatások szerint - kiemelkedő hatású a bór, a molibdén és a kobalt, mert ezek fontos szerepet játszanak a nitrogén beépítését végző enzimek aktivitásában.

A kutatók egyértelmű véleménye, hogy a növény érzékeli a talajban a nitrát koncentrációját, és képes hozzáigazítani a nitrogénkötés mértékét. A szója nitrogénkötésére a talaj nagy N-tartalma (83 mg/kg <) gátló hatást fejt ki. Tehát a nagymértékű N-műtrágyázás nem káros, ha a szimbiózis kialakult, akkor felesleges és pénzpocsékló művelet a pillangós szójakultúrában.

Az alkalmazott növényvédő szerek szintén hatással lehetnek a Rhizobium baktériumokra. Sajnos a szója esetében nem állnak rendelkezésünkre friss kutatási eredmények, de a régebbi munkákban a - ma már többnyire nem engedélyezett - készítmények negatív hatását igazolták. Hazánkban még nem terjedt el az a gyakorlat, ami külföldön: az oltóanyaggyártók feltüntetik, milyen szerek használhatók az oltóanyaggal kombináltan.

Bevetésre készen

A folyékony technológia lehetővé tette, hogy a vetőmagüzem az oltóanyagot Vitavax gombaölő szerrel együtt vigye fel a magra (más csávázószer nincs is). Az az oltóanyag, amelyik nem bírja a csávázást, ki fog szorulni a forgalomból. Az igényes készítményben sok az életképes baktérium, amelyet megfelelően „csomagol” is a gyártó. A készre oltott vetőmag pedig a kora tavaszi tárolótérben egykét hónapig is raktározható lehetne, de jellemzően 1-2 héten belül úgy is a földbe kerül. Az oltott vetőmagnak (a nemzetközi szabványok szerint) legalább ezer életképes rizóbiumot kell tartalmaznia a felületén. Az oltóanyag annál jobb, minél inkább meghaladja ezt a minimumot.

Élő közeg

A baktériumos magcsávázás hatékonyságának fokozása elérhető a teljes területen végzett általános talajoltással is - állítja Mándi Lajosné. A forgalomba lévő talajoltó baktériumok egy része olyan törzseket is tartalmaz, amelyek növekedésserkentő hormonokat termelnek. Például Azospirillumokat, amelyek egyrészt maguk is képesek akár 60 kg nitrogént megkötni a levegőből, másrészt abszcizinsavat és gibberellint is termelhetnek. Ismert, hogy ezek a hormonok fokozott gyökérfejlődést indukálnak a növényeknél, ezért kedvezőtlenebb körülmények között is jobb lesz a növekedés az erőteljes gyökérzet révén.

A talajoltó baktériumok egy menetben kijuttathatók a rizóbiumos oltóanyaggal. Az így megnövelt baktériumszámnak köszönhetően az infekció indirekt módon, a növénytáplálás javulásával is biztosabban megtörténik. „Ugyanis a talajbaktériumos oltás – az alkalmazott műtrágyák hatékonyságának javítása révén – önmagában is terméstöbbletet hozhat” – emlékeztet Mándiné.

Forrás: Haszon AGRÁR 2017/4

arlista

zoldtragya

szoja


szoja

nfu

gvop-2011-tabla 0 280 140

gvop-2011-tabla 0 280 140

magyarorszag megujul 280 52
  Impresszum © 2017 LAJTAMAG Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ÁSZF  
Cím: 9246 Mosonudvar, Bereki u.1. ● Telefon: +36 96 578 280  ● Fax: +36 96 578 288 ● e-mail: info@lajtamag.hufacebookyoutubeinstagram

Jogi nyilatkozat